Elárulták, mi a kormány célja a gazdasággal
2025. december 11-én a Nemzetgazdasági Minisztérium költségvetési makrogazdasági megalapozásáért felelős helyettes államtitkára, Suppan Gergely egy budapesti konferencián kifejtette, hogy a kormány legfontosabb célja a magyar gazdasági növekedés stabilizálása. Az adócsökkentések és a gazdaságfejlesztő programok révén szeretnék biztosítani, hogy a gazdaság több lábra álljon, így nemcsak a fogyasztás, hanem a beruházások is növekedésnek induljanak.
Az Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség (MGFÜ) által megrendezett GEKonomic – Gazdasági várakozások 2026 című konferencián Suppan elmondta, hogy a stabil fogyasztás kulcsfontosságú, és tartósan két százalékponttal járul hozzá a magyar gazdasághoz. Kihangsúlyozta, hogy az elmúlt években a beruházások és a külső kereslet visszaesése jelentősen hátráltatta a növekedést.
Továbbra is kedvezőtlen a nemzetközi gazdasági környezet, amelyet a vámháború és a kedvezőtlen vámmegállapodások sújtanak, ám a kormány különböző intézkedésekkel igyekszik ezeket az hatásokat ellensúlyozni. Tavaly végén bejelentették a gazdaságpolitikai célrendszert, amely négy fő elemet tartalmaz: a gazdaságfejlesztést, a kis- és közepes vállalkozások (kkv) támogatását, az adócsökkentő politikát, valamint az infláció ellen tett lépéseket.
A kkv-k támogatása érdekében a kormány négy pontból álló kezdeményezést indított, amely kedvező forráslehetőségeket, adócsökkentéseket, adminisztrációcsökkentést, valamint energiahatékonysági beruházások ösztönzését foglalja magában. Ezen intézkedések célja a vállalkozások nemzetközi versenyképességének növelése.
Energetikai áttörés a jövő évben
A jövő év ígéretes lehet a magyar energetikában is, ahol Magyarország már világelső a napelemes kapacitásainak termelésaránya terén. A következő években a tárolókapacitások növelése válik fontossá, hiszen számos támogatási program már elindult, beleértve az ötvenmilliárd forintos vállalati energiatárolási programot és a közelmúltban bejelentett lakossági energiatárolási támogatásokat is.
A lakáspiacra vonatkozóan elmondható, hogy az Otthon Start programmal beindult a jelzáloghitelezés, ám a háztartások hitelpenetrációja még mindig jelentősen elmarad az uniós átlagtól. Pozitív jelnek számít, hogy növekvő tendencia mutatkozik az építési engedélyek számában, amit a lakhatási tőkeprogram és más kormányzati intézkedések is segítettek.
Molnár Dániel, az MGFÜ Gazdaságelemzési Központ makrogazdasági osztályának vezető elemzője jelezte, hogy a gazdasági növekedés idén 0,4, míg jövőre 2,7 százalékra tehető, ami elmarad a márciusi előrejelzésektől. A jövőbeli növekedés legfőbb hajtóereje a fogyasztás lesz, míg a beruházások a tavalyi tíz negyedévi csökkenést követően az év utolsó hónapjaiban már növekedésnek indulhatnak.
Az infláció a bázishatások miatt 2026 első hónapjaiban akár három százalék alá is csökkenhet, de a második fél évben az ársapka-intézkedések kivezetésének következményeként átmeneti gyorsulás várható. A GDP-arányos államadósság tekintetében a tervek szerint az folyamat tovább csökkenhet, a költségvetési hiány azonban 4,9 százalékon stagnálhat az idei évben és 4,8 százalékra mérséklődhet jövőre.
Forrás: magyarnemzet.hu/gazdasag/2025/12/elarultak-hogy-mi-a-kormany-celja-a-gazdasaggal
