Az okostelefon-függőség kutatása: új megvilágításban
Az okostelefon-függőség egyre inkább jelen van a fiatalok körében, és a Semmelweis Egyetem legfrissebb kutatása betekintést nyújt ennek hátterébe. A kutatás során 18-35 éves egyetemistákat vontak be, vizsgálva a telefonhasználat és a mentális, fizikai egészség, valamint a kognitív működés közötti kapcsolatokat. Az eredmények arra mutattak rá, hogy a problémás telefonhasználat mögött nem csupán a személyiségjegyek állnak, hanem a gyenge önkontroll és a közösségi élményekből való kimaradástól való félelem is jelentős szerepet játszik.
A kutatók három csoportot különítettek el a felhasználási szokások alapján: a szociális érintkezésre fókuszáló, a mérsékelt tartalomfogyasztók és az erősen folyamataktív felhasználók. Az utóbbi csoport tagjai – napi négy-öt órát görgetve – kognitív hanyatlást, romló emlékezetet és figyelemzavarokat tapasztaltak magukon. Ezen eredmények azt jelzik, hogy nem csupán a telefonozással töltött idő a legnagyobb probléma, hanem sokkal inkább az, hogy a felhasználók hogyan használják eszközeiket.
Takács Johanna, a kutatás vezetője, hangsúlyozta, hogy a neuroticizmus, amely a szorongásra és negatív érzelmekre való hajlamot jelenti, önmagában nem elegendő a telefonfüggőség kialakulásához. Az igazi kérdés az, hogy az egyes felhasználók mennyire képesek szabályozni viselkedésüket és impulzusaikat, valamint mennyire tartanak attól, hogy lemaradnak valamiről. E tájékozódási zavar következményeként a folyamatos közösségi média görgetés agyi kimerültséget okoz, amely hosszú távon mentális problémákhoz vezethet.
A kutatás eredményei fizikai következményekre is figyelmeztetnek. Seregély Beáta szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy az okostelefon folyamatos használata, különösen a „text neck” jelenség, ízületi kopásokat és egyensúlyproblémákat okozhat. A nyaki idegvégződések megváltozott jelei ugyanis torzíthatják az agy információfeldolgozó képességét.
A szakemberek szerint a megoldás nem a telefonhasználat teljes tilalmában, hanem a tudatos használatban rejlik. Javasolták az értesítések beállításainak átgondolását, a közösségi média használatakor alkalmazott időkorlátok bevezetését, a rendszeres mozgást, valamint az önkontrollt fejlesztő viselkedésterápiás módszerek alkalmazását a függőség megelőzése érdekében.
A kutatás arra is felhívja a figyelmet, hogy a telefonhasználat nemcsak egyéni problémát jelent, hanem társadalmi szintű kihívás is, amely megkívánja, hogy a közösségek és az egészségügyi szakemberek egyaránt foglalkozzanak a jelenséggel.
