Brüsszel Orosz Energiatilalma és Az Európai Polgárok Véleménye
Az európai közvéleményt jelentősen foglalkoztatja az Oroszország elleni szankciók, különösen az energiahordozók importjának teljes tilalma, amelyet az Európai Bizottság szigorú kereskedelempolitikai intézkedésként javasolt. A brüsszeli döntés nemcsak jogszabályi aggályokat vetett fel, hanem a tagállamok szuverenitására is komoly hatással van, hiszen az energiaellátás irányítását alapvetően a nemzeti kormányoknak kellene intézniük.
A Századvég legfrissebb kutatása alapján Európában a lakosság relatív többsége nem támogatja az orosz energiahordozók teljes embargóját. A válaszadók 62%-a Magyarországon, illetve az EU más tagállamaiban is jelentős elutasítottságot mutatott, például Szlovéniában 68%, Görögországban pedig 65% ellenzi ezt az intézkedést. E mindezek ellenére, csak három ország – Lengyelország, Litvánia és Észtország – sorolható az abszolút támogatók közé, ami arra utal, hogy Brüsszel nem veszi figyelembe a tagállamok véleményét.
A rendelettervezet kapcsán további aggályok merülnek fel, hiszen ezt nem csupán szankcióként, hanem kereskedelempolitikai intézkedésként nyújtották be, amelyhez nem volt szükség a tagállamok egyhangú támogatására. Ezáltal a Bizottság jogi kereteket lépett túl, amellyel többek között a versenyképességet is veszélyezteti, hiszen a piaci verseny szűkítése és az ellátási láncok korlátozása az árak emelkedéséhez vezethet.
A Magyar Kormány Reakciója
Mindemellett, a magyar kormány, valamint Szlovákia jelezte, hogy bírósági úton fogja megtámadni a döntést. A kormányinfón elhangzottak szerint, a januári rezsicsökkentéssel a kormány 30%-os támogatást kínál a családoknak, ám a brüsszeli intézkedések révén a háztartásokrezsijének költségei a jelenlegi háromszorosára is emelkedhetnek, sőt, az üzemanyagárak is a literenkénti ezer forintos szintre nőhetnek.
A Századvég Európa Projekt-kutatásának célja, hogy feltérképezze a közéleti kérdések iránti lakossági attitűdöket, a közelmúltban pedig az Európai Unió tevékenységének megítélésére, az ukrán háborúra, valamint a migráció és energiapolitika hatásaira fókuszált. E kutatásban rávilágítottak arra, hogy az emberek nem csupán a jogi kereteket, hanem a mindennapi életükre gyakorolt hatásokat is vizsgálják, hiszen olyan intézkedések, amelyek az alapvető szükségleteikre és a lakhatás költségeire hatással vannak, komoly társadalmi feszültségeket okozhatnak.
