Közjegyzői Rendszer Reformja: Görög Márta Dilemmái
Görög Márta, igazságügyi miniszter, új kihívásokkal néz szembe a Tisza-kormány által kezdeményezett közjegyzői rendszer reformja kapcsán. Az átalakítás célja a közjegyzők hatásköreinek csökkentése és a közjegyzőségek számának korlátozása, amely viszont komoly aggályokat vet fel a szakmai szervezetek körében.
A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) figyelmeztetett arra, hogy a tervezett intézkedések egy újabb terhet jelentenek a már amúgy is túlterhelt bíróságokra és kormányhivatalokra. A reform veszélye abban rejlik, hogy a közjegyzők tevékenységei esetleg a bíróságok alá kerülnek, ahol nem minden ügyintéző rendelkezik jogi szakvizsgával. Ez a helyzet jelentős költségeket vonhat maga után a képzések és az új munkatársak felvétele kapcsán.
Az álláspontjuk szerint a közjegyzői helyek számának esetleges növelése szintén aggályos, hiszen a vidéki irodák már így is a működésük határán állnak. Az ország különböző térségei közötti gazdasági eltérések miatt sok irodának alig van elegendő ügyfél, hogy fenntartsa magát. Ha ezek az irodák bezárnak, még egy fontos szolgáltatás tűnne el a kisebb településekről, rontva ezzel a vidéki lakosság ügyfélkiszolgálását.
Ezen túl a MOKK aggódik amiatt is, hogy a területi illetékesség megszüntetése a közjegyzőket a gazdaságilag fejlettebb, fővárosi térségek felé terelné. Ennek következményeként vidéki településeken nem maradna közjegyző, a hatás pedig tovább növelné a területi egyenlőtlenségeket és ronthatja a vidéken élők eséllyel való egyenlőségét.
Görög Márta az elmúlt hetekben többször is kellemetlen helyzetbe került a Tisza-kormány döntései miatt, amelyek nemcsak szakmai, hanem politikai szempontból is kihívások elé állítják. Az igazságügyi miniszter felelőssége abban áll, hogy megtalálja a megfelelő megoldásokat, amelyek egyensúlyt teremtenek a közjegyzői rendszer hatékonysága és a vidéki ügyintézés fenntarthatósága között.
