A magyar turisták négyszáz éve úton – A történet a Tátrában kezdődött
Amikor ma bakancsot húzunk, turistajelzéseket követünk, vagy kirándulós képet osztunk meg magunkról, ritkán gondolunk arra, hogy e tevékenységek mögött egy csaknem négyszáz éves magyar kulturális hagyomány áll. A természetjárás nem csupán sport, hanem a hazánk megismerésének egyik formája is. A korai turisták jellemzően tanárok, diákok, lelkészek, tudósok és írók voltak, akik a természetben való barangolást nem csupán szórakozásként, hanem a haza mélyebb megértésének eszközeként használták.
Ebben a kontextusban állt elő az a tudományos alapossággal megírt munka, melyet Orbán Balázs, az 1848-49-es szabadságharc utáni magyar emigráció nyugat-európai alakjaihoz csatlakozva készített. Hazatérését követően a Székelyföld minden települése és természeti ritkasága iránt érdeklődve, jegyzetei és fényképei alapján életre keltette monumentális művét, A Székelyföld leírását, amelyben útikönyv, történeti munka és a magyar táj egyik legszebb irodalmi emlékének szánt krónikát alkotott.
A Magyarországi Kárpát Egyesület megalapítása és a turistaforgalom felfutása
A XIX. század végére a természetjárás népszerűsége rohamosan nőtt, új polgári rétegek váltak a hobbi kedvelőivé. 1873-ban Ótátrafüreden megalakult a Magyarországi Kárpát Egyesület, amely hazánk első turistaegyesülete lett, s egyben a világ hatodik ilyen szervezete is. Az egyesület célja a kirándulások szervezése, menedékházak építése a Tátrában, és turistautak kijelölése volt. Ezen kívül térképek és útikalauzok kiadásával járult hozzá a természetjárás népszerűsítéséhez.
1889-ben elindították az első magyar turistaújságot, a Turisták Lapját, amely nemcsak tájékoztatta az érdeklődőket, hanem a túrázást is még elérhetőbbé tette. A mozgalom hamar túlnőtt a Tátrán, újabb egyesületek, mint a Budapesti Osztályból alakult Magyar Turista Egyesület, alakultak, melynek vezetésére Eötvös Loránd, a szenvedélyes hegymászó került. Az egyesületek sorra építették a menedékházakat, többek között Dobogókőn és a Tátrában, és egységes turistajelzéseket alakítottak ki.
A magyar turista mozgalom sorsa a két világháború alatt
Mindazonáltal a két világháború nem kímélte a természetjárás mozgalmát. Trianon következtében több népszerű túra célpont új határokon kívülre került, ami jelentős visszaesést okozott. A húszas-harmincas évekre újra fellendült a magyar turistakultúra, ám 1946-ban feloszlatták a turistaegyesületeket, és vagyonaikat államosították. A természetjárás a Magyar Természetbarát Szövetség keretein belül, szigorú állami felügyelet alatt folytatódhatott csak.
Új korszak kezdetén a természetjárásban
1989 után a régi egyesületek újjászületésének idejét éljük. A Magyar Turista Egyesület ismét megalakult, első elnöke Peták István lett, aki Rockenbauer Pállal együtt dolgozott a Másfél millió lépés Magyarországon koncepcióján. Ez a kultikus sorozat nem csupán a tájat, hanem a népdalokat, mesterségeket, történelmi emlékeket és az útmentén élő embereket is bemutatta.
A műsor máig meghatározza a magyar természetjárásra vonatkozó gondolatokat, mivel kezdetben az erdőkben tett kirándulások útleírásait, térképeit és irodalmi műveit jegyezték. Ezt a hagyományt továbbra is őrzi a Hazajáró című műsor, amely 2011 óta a Kárpát-medence tájait járja, a természet és a helyi közösségek történetét mesélve el. A magyar természetjárás ősidők óta szól a tájról és a benne élő ember kultúrájáról.
