Trump és az új világrend
Donald Trump, az Egyesült Államok volt elnöke a nemzetközi intézmények, például az ENSZ és a NATO helyett a kétoldalú kapcsolatok előtérbe helyezésére összpontosított – jelentették ki szakértők az Eurázsia kerekasztal legutóbbi tanácskozásán. Trump geopolitikai stratégiája részeként háttérbe szorította a multilateralizmus eszméjét, miközben az Egyesült Államok továbbra is fenntartotta befolyását az említett szervezetekben. Az ENSZ népszerűségének hanyatlása és a NATO változó szerepe mind a globális hatalmi hierarchia átalakulását tükrözi.
A gazdasági átalakulás és az új valóság
A szakértők szerint a világrend három fő pillére – a globális munkamegosztás, a katonai szövetségek és a pénzügyi rendszerek – közül a legnagyobb változások a gazdasági szférában történtek. A deglobalizáció után szabályozott globalizáció vált uralkodóvá. Bár a dollár dominanciája továbbra is megkérdőjelezhetetlen, a kínai jüan nem képes globális valutává válni, legalábbis a közeljövőben – állítják elemzők.
Oroszország visszatérő reflexei
Szatmári Péter történész Oroszország külpolitikáját elemezve a folyamatos visszatérő stratégiai mozgásokról beszélt. A Kreml megszállott stratégiája, hogy a centrumát egyre távolabb tolja a fenyegető veszélyektől, történelmi megszokottságból fakad. Ez a biztonsági kényszer hatékonyan meghatározza Moszkva külpolitikai lépéseit a mai napig.
Nem állami szereplők térhódítása
A nemzetközi vállalatok és egyéb nem állami szereplők befolyása folyamatosan nő. A kínai vállalatokban például a kommunista párt képviselője mindig jelen van, ami „hibrid vállalatokat” eredményez. A nyugati világban is tapasztalható állami és privát érdekek összefonódása, amely az Egyesült Államok esetében sem kivétel, ahol a nagyvállalatok mozgását szorosan meghatározza a politikai közeg.
Magyarország pozíciója a változó világrendben
Magyarország a szakértők szerint egy értelmező és tolmácsoló szerepet tölthet be a kelet és nyugat között. Az országnak jelenleg a legnagyobb kihívása Brüsszellel való hatékony kommunikáció kialakítása, miközben Washingtonnal és Kínával gördülékenyebb kapcsolatokat ápol. A magyar külpolitika stratégiája, hogy közvetlenül közelítsen a központi erőkhöz, megkerülve az alközpontként funkcionáló Brüsszelt.
Globális perspektívák és kihívások
A világrend jelenlegi átrendeződése számos kérdést vet fel. A multilateralizmus visszaszorulása mellett a regionális dinamikák és különféle állami, nem állami szereplők váltakozó befolyása alakítja a nemzetközi kapcsolatok jövőjét. A szakértők egyöntetű véleménye szerint a hatalmi központok közötti kommunikáció és együttműködés módjának változásai hosszú távon meghatározóak lesznek a globális stabilitás szempontjából.
Forrás: magyarnemzet.hu/kulfold/2025/03/vilagrend-trump-oroszorszag-kina
