Az IHF elnökválasztásának árnyoldalai
Hasszan Musztafát, az idén 81. életévét betöltő egyiptomi sportvezetőt gyakran emlegetik az IHF „diktátoraként”. Közel negyed évszázados uralma alatt vasmarokkal irányítja a kézilabdát, ami sokak szerint égető változtatásokért kiált. Azonban a „matuzsálem” uralkodását eddig senki sem tudta megtörni. A német sportvezető, Gerd Butzeck legújabb próbálkozása azonban talán felrázhatja a sportág állóvizét.
A régi rendszer öröksége és a kihívás nehézségei
Az elnökválasztást – hogyan is lehetne másként – Musztafa hazájában, Egyiptomban rendezik. Nem mellékes tény továbbá, hogy az elmúlt választásokon Musztafa rendszeresen ellenjelölt nélkül indulhatott. Mindez részben annak köszönhető, hogy a kézilabdát periférián lévő országok szavazataival biztosította hatalmát, ahol az egyéni érdeket egyszerű ígéretekkel megvásárolhatja.
Az elnök stratégiai döntései részeként 24-ről 32 országra növelte a világbajnokságok résztvevőinek számát, ami számos ország számára hálára késztette a választóknak kinevezett szavazókat. Európának és a nemzetközi kézilabda fejlesztésében érdekelt néhány országnak esélye sem volt Musztafa tömbjével szemben. A valós érdekek és a sportág fejlődése háttérbe szorult a politikai alkuk árnyékában.
Túlélés az olimpiai keretek között
Egy másik kritikus kérdés a kézilabda sorsa az olimpiai programban. A sportág nemzetközi ismertségének és népszerűsítésének hiánya miatt a játék jelenlegi elismertsége elmarad más csapatsportoktól. Az Egyesült Államokban, Ausztráliában és Ázsiában szinte ismeretlen maga a kézilabda. Ezen gyengeségek komolyan veszélyeztetik a sportág pozícióját az olimpiákon, ami a diszciplína jövőjére is árnyékot vet.
A kihívó esélyei és az európai megosztottság
Gerd Butzeck személyében régi kézilabda-szakember vállalta az esélytelenek nyugalmával a küzdelmet. A korábbi játékvezetőként és sportszövetségi tisztviselőként ismert Butzeck kritikusan nyilatkozott a sportág jelenlegi helyzetéről, és a változások hiányáról. Ugyanakkor még európai szinten sem tudott egységes támogatásra szert tenni: több ország érdekei széttartanak, ami jelentősen gyengíti az alapvetően nehéz helyzetben lévő jelölt helyzetét.
Az elnök öröksége és a kézilabda jövője
Kérdéses, hogy van-e reális esély az ős-Musztafa rendszerével szemben. Az afrikai és ázsiai országok jelentős tömbje továbbra is egységes mögötte, átgondolt politikai stratégiájának köszönhetően. A különféle szövetségeknél kialakított függőségi rendszerei, a jól időzített ígéretek és támogatások révén aligha veszítette el a hatalmát igazoló szavazóbázist. Az elnökségére árnyékként vetül az elmúlt választási ciklusok kiszolgáltatottsága és a sportág nemzetközi helyzetének megoldatlansága.
A záró kérdések
Az IHF 210 tagországa közül sok gyakorlatilag nem létező kézilabda-infrastruktúrával rendelkezik, szavazataik ugyanakkor döntő súlyt képviselnek a választásokon. Egyetlen regionális érdekkel sem lehet az ilyen mértékű tömböt ellensúlyozni. A kézilabda nemzetközi jövője és Musztafa utódlása kérdése tehát továbbra is bizonytalan. A Kairóban 2025 decemberében tartandó kongresszus talán megszünteti, vagy még inkább megszilárdítja az egyiptomi elnök párját ritkító befolyását.
Forrás: magyarnemzet.hu/sport/2025/04/hasszan-musztafa-ihf-elnokvalasztas
