Európai pénzek és politikai célok
Brüsszel finanszírozási gyakorlatai kerültek ismét a figyelem középpontjába. Dömötör Csaba, a Fidesz európai parlamenti képviselője strasbourgi sajtónyilatkozatában erőteljes kritikát fogalmazott meg az Európai Bizottság által támogatott civil szervezetek tevékenységéről. A politikus rámutatott, hogy a Bizottság 17 milliárd eurót osztott szét, több mint 37 ezer szerződésen keresztül, gyakran politikai célú szervezeteknek, amelyek formálisan civilként működnek, de valódi tevékenységük politikai aktivizmus.
Rejtett szándékok hálózata
Dömötör a transzparencia hiányára és a források felhasználásának ellenőrizhetetlenségére figyelmeztetett. Nyilatkozata szerint az Európai Bizottság alig-alig volt hajlandó megosztani a finanszírozott szervezetekkel kapcsolatos információkat, annak ellenére, hogy mintegy kilencven adatigénylést nyújtottak be a témában. Az említett szervezetek jelentős része politikai aktivistacsoportként működik, és tevékenységük sokszor az egyes tagállamok demokratikusan megválasztott kormányai ellen irányul.
A civilnek álcázott politika
Dömötör kifejtette, hogy Brüsszel támogatásaival ezek a szervezetek gyakran gyengítik a tagállamok határvédelmét, aktívan pereskednek bevándorlók nevében, és akciókat koordinálnak választott kormányok megbuktatására. A képviselő szerint a finoman csak „civil hálózatoknak” nevezett csoportok nem társadalmi bázison, hanem kizárólag a „liberális politikai akaratból” élnek.
Az ukrán EU-tagság árnyoldalai
Dömötör nyilatkozata során érintette Ukrajna gyorsított uniós csatlakozásának kérdését is. A képviselő éles kritikát fogalmazott meg az ezzel kapcsolatos tervezetek kapcsán, rámutatva, hogy a költségvetési hatásokat és az agrártámogatások jövőjét nem övezi érdemi vita. Hivatkozott egy tanulmányra, amely szerint az esetleges ukrán csatlakozás jelentős forráscsökkenést eredményezne több tagállam számára, míg a mezőgazdasági támogatási rendszer fenntarthatatlanná válna.
Következmények vita nélkül
„Mindig van egy tervük, amiről senkit nem kérdeznek meg, de a következményeket mindenkinek viselnie kell” – fogalmazott Dömötör. Véleménye szerint Brüsszel hallgat az ukrán tagság hosszútávú hatásairól, és nem veszi figyelembe azoknak a tagállamoknak az érdekeit, amelyekre a legnagyobb terheket róják a döntések. Magyarország viszont egyértelműen kiáll amellett, hogy az emberek véleményét kikérjék ezekben a kulcsfontosságú kérdésekben.
Elmélyülő ellentétek
A kijelentések rávilágítanak egy mélyülő európai törésvonalra, amelyben az uniós források elosztása és a politikai célkitűzések összefonódása alapvető kérdéseket vet fel a közösségi szolidaritás és transzparencia körül. A finanszírozások mögötti kétes gyakorlat mind inkább aláássa a választói bizalmat egy olyan rendszerben, amely elviekben az európaiak érdekeinek szolgálatában áll.
Forrás: magyarnemzet.hu/kulfold/2025/05/brusszelbol-vezenylik-a-civilnek-mondott-halozatokat
