A Tisza-kormány első 100 napja: A jövő kihívásai a múlt ígéretei mögött
A Tisza-kormány első100 napjának intézkedései éles vitákat generálnak, különösen a lakosság életszínvonalát érintő döntések tekintetében. A kormány állításai szerint az intézkedések a multik profitját tartják szem előtt, miközben a lakosság mindennapi kihívásai háttérbe szorulnak. Az alábbi cikk összegzi a 20 legfontosabb intézkedést, amely figyelmet érdemel.
1. Vényköteles gyógyszerek áfájának eltörlése
A kormány ígéretével ellentétben, a vényköteles gyógyszerek áfájának csökkentése nem igazán hozott olyan előnyöket a betegek számára, mint ahogy azt várták. Az átlagos havi megtakarítás csekély, csupán 143-750 forintot jelentett a különböző gyógyszert szedő pácienseknek, miközben a TB a különbözetet állja.
2. Otthon start program leállítása
A korábban sikeres otthonteremtési támogatások most zökkenőmentesen bírált pályázatok során stagnálnak. A kormány leállította az Otthon start program egy fontos lábát, amely lehetőséget biztosított volna több ezer új lakás építésére, pedig az önálló lakásigények bőven túllépték az eddigi kereteket.
3. Energiahullámok a támogatások csökkentésével
A háztartások energetikai beruházásainak korábban jóváhagyott támogatását megfelezték, ami súlyosan kihathat a lakosság energiatakarékossági lehetőségeire. A kormány prioritásai között elsősorban a szélerőművek állnak, még akkor is, ha ezek a hazai termelést szinte alig érintik.
4. Védett üzemanyagár eltörlése
Júniusban eltörölték a védett üzemanyagárat, így az üzemanyagadó már nem csupán az alacsonyabb, de a viszont ezáltal az átlagár visszakúszását is eredményezi. A döntés inflációt eredményezett, amelyet a kormány már nem tudott kontrollálni, hiszen a nyári aszályok nemcsak az élelmiszerárakat, hanem a gáz- és olajárakat is drágíthatják.
5. Gyorsforgalmi utak építésének leállítása
A kormány leállította a Szombathely–Körmend és Békéscsaba–Berettyóújfalu gyorsforgalmi utak építését, ami a térség fejlődését és versenyképességét is veszélyezteti. Ez a döntés a nemzetközi kereskedelem lehetőségeit is csökkenti, ami már évezredekkel ezelőtt is kulcsszerepet játszott a helyi gazdaság életében.
6. KKV-k likviditási hitelének eltörlése
A kis- és középvállalkozások (KKV) számára elérhető 3%-os likviditási hitelkonstrukció megszüntetése súlyosan érintheti a gazdaság stabilitását. Sok cég leállhat, amely munkahelyek ezreit veszélyezteti.
7. Banki kamatstop megszüntetése
Az eddigi banki kamatstop kivezetése körülbelül 200 ezer hitelszerződést érint, amely meg fogja emelni a tehermentes hónapokban a fizetési kedvet, és így a társadalmi kirekesztettség kockázatát is.
8. Szén-dioxid-adó megszüntetése
A magyar államnak 2023-as szén-dioxid-kvótaadója ellen hozott döntés következtében jelentős pénzeket kell visszafizetni a nagyvállalatoknak, ami a költségvetés hiányát tovább növeli.
9. Külföldi áramszerződés ötödáron
Az állami költségvetést súlyosan érintő hiba volt a kormány részéről, amikor a paksi erőmű kiesése miatt ötszörös áron vásárolt áramot külföldről, amely hatalmas többletköltségeket generált.
10. Adósságfék-szabályozás mérséklése
A költségvetési szabályozás gyengítése sajnálatos módon az államadósság növekedéséhez fog vezetni, mivel a kormány immáron könnyebben eltérhet a GDP-arányos költségvetési kritikáktól.
Összességében a Tisza-kormány intézkedései arra engednek következtetni, hogy a lakosság érdekei nem kerültek előtérbe. Eltérően a múlt ígéreteitől, a stratégiai döntések most a multik érdekét szolgálják, aminek következményei a hétköznapi emberek számára élhetetlenebb körülményeket teremtettek. A jövőbeni intézkedéseket figyelemmel kell kísérni, hogy elkerüljük a hasonló helyzetek megismétlődését. Bárcsak ne lenne így!
