Vége a zenének, mennek a legények?
A legutóbbi politikai fordulatok Magyarországon nemcsak a kormányzatot, hanem a konzervatív-jobboldali tábor kutatóit és közéleti szereplőit is mélyen érintik. A kérdés már csak az, hogy ezek a változások milyen mértékben formálják a hazai szellemi életet.
A francia Politico és a Le Monde hírportálok a változások kapcsán arról számoltak be, hogy az Orbán Viktor által támogatott szellemi műhelyek állapotát illetően aggodalomra ad okot a megszorítások és elvonások következménye. A magyar médiaszektor ezeket az információkat továbbította, megjegyezve, hogy a Fideszhez köthető, ultrakonzervatív tudósok Budapestet elhagyva új otthont keresnek.
Egyes tudósok emelik fel a szavukat, hogy menteniük kell a megszületett eszmeiségeket, például az MCC-árvák, azaz a Mathias Corvinus Collegium hallgatói, akik most otthont keresnek a külföldön. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint a magyarországi felsőoktatásban a külföldi minta, vagyis a szellemi mobilitás egyfajta intellektuális turizmus formájában kezdett megjelenni.
Íróként és újságíróként szerzett tapasztalataim révén én is érintett vagyok ebben a folyamatban. Az MCC vendégeivel, akik többnyire az Egyesült Államokból, Nagy-Britanniából és Németországból származnak, készült interjúk mind inspiráló, mind pedig gondolatébresztő tapasztalatok voltak számomra, amelyek hasznos tartalommal gazdagították a közbeszédet.
Úgy vélem, hogy az elmúlt évek szellemi körforgása, amely a külföldi vendégeken keresztül zajlott, valójában nem csupán egyedi esetek összessége volt, hanem egy fejlődési ív, amely lehetőséget adott arra, hogy különböző nézőpontokat ismerhessünk meg. Például, Peter Boghossian, aki elhagyta Portland University-t, hogy az MCC-nél találjon menedéket, beszélt a mai felsőoktatás küzdelmeiről. Valamint Ralf Schuler, a német újságíró, aki szintén eszmét cserélt velünk, a szólásszabadság fontosságát hangsúlyozta.
Bár a kritikák felhangoznak Békés Márton és más megfigyelők részéről, akik szerint a külföldi tudósok és elméletek nem helyettesíthetik a magyar gondolatot, ugyanezek a tapasztalatok formálhatják a jövőben a konzervatív gondolkodást, és húzóerőt biztosíthatnak a helyi szellemi élet számára.
A jól működő szellemi közeg megőrzése érdekében szükséges, hogy a helyi és külföldi tudók, kutatók együtt dolgozzanak, hiszen a szolidaritás és az együttműködés hozhatja el a konzervatív értékorientált szellemiség jövőjét.
