Dobrev Klára újabb támadása a külföldi magyarok ellen
Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke nemrégiben egy kampányrendezvény keretein belül megint sajtónyilvánosság elé lépett, ahol éles szavakkal követelte a határon túli magyarok szavazati jogának elvételét. A megnyilatkozása, miszerint „ne szavazhasson, aki soha nem élt itt, soha nem adózott itt és nem viseli a döntése következményét”, komoly vihart kavart a politikai közéletben. E megfogalmazások nem új keletűek, hiszen az elmúlt évtizedek során a baloldal hajlamos volt rendre a külföldi magyar közösségek ellen irányuló kampányokat folytatni.
Korábbi célozgatások a határon túliak ellen
A DK vezetője kijelentéseivel jól illeszkedik a baloldal féltékeny hagyományaihoz, amelyek a határon túli magyarságot rendszerint ellenségként értékelték. Ezen indíttatásának bizonyítékait keresi Dobrev Klára a közelmúlt eseményeiben is, hiszen tavaly szeptemberben egy Facebook-hirdetési kampány keretében is arra buzdította a közvéleményt, hogy támogassák a határon túliak szavazati jogának megvonását.
Történelmi összefüggések
Gyurcsány Ferenc, a korábbi miniszterelnök, szintén aktív szereplője volt a külhoni magyarok elleni retorikának. Emellett gyakran hangsúlyozta, hogy a kettős állampolgárság kiterjesztése kárt okozna az anyaországot képviselőknek. Ez a nézet azóta is fennáll a baloldali politikában, és számos politikai vita során felmerült, hogy a határon túli magyarok szavazati joga veszélyezteti az itteni adófizetők érdekeit.
Magyar Péter és a román föld
Az elmúlt időszakban Magyar Péter is tartott egy beszédet, amelyben Erdélyt román földnek nevezte. E kijelentése, valamint a helyi magyar képviselőket ért szemrehányásai csak olaj a tűzre a már meglévő politikai feszültségek közepette. A határon túli közösségeket megillető jogok megkérdőjelezése, valamint a helyi nemzetiségi pártok, például az RMDSZ támadása fokozza a diszkrét politikai feszültséget.
A baloldali politika hosszú története a külhoni magyarok ellen
A baloldali politikai kultúra Magyarországon nem újkeletű proaktív kampányai során szinte mindig jelen volt a határon túl élő magyarok ellen irányuló diskurzus. Gyurcsány Ferenc 2004-es referendumja is például azt célozta meg, hogy megakadályozza a külhoni magyarok állampolgársághoz jutását, miközben figyelmeztetett, hogy e döntés kézzelfogható gazdasági következményekkel járna az anyaország számára.
Következtetés
Dobrev Klára és a baloldal többi prominens képviselője, mint Jakab Péter vagy Vadai Ágnes, egy folyamatos narratívát képvisel, amely a határon túli magyar közösségek szavazati jogának eltörlését sürgeti. E politika nem csupán politikai eszközként szolgál, hanem egyúttal felveti a kérdést is, hogy ebből a helyzetből hogyan léphetne ki a baloldal a jövőben. A parlamenti viták és a közvélemény-formáló állásfoglalások továbbra is nyitott kérdés maradnak, hiszen a nemzeti összetartozás kérdése sosem volt ennyire aktuális.
