Friedrich Merz terve megbukott, Brüsszel visszalépett
A Financial Times napilap beszámolója szerint a német kancellár, Friedrich Merz elképzelése, amely a befagyasztott orosz állami vagyon felhasználásával kívánta biztosítani Ukrajna finanszírozását, politikai és jogi akadályokba ütközött az uniós csúcstalálkozón, amely 2025. december 19-én zajlott Brüsszelben. Az ambiciózus javaslat végleg lekerült a napirendről, mivel Belgium, ahol a befagyasztott orosz vagyon többsége található, csak teljes körű pénzügyi és jogi biztosítékok mellett egyezett bele a források felhasználásába, amit számos uniós tagállam, például Franciaország és Olaszország is elutasított.
Az EU vezetői a helyzet után sürgős megoldásokra törekedtek. Rapid módosításokkal a közös hitelfelvétel irányába indultak, amelyhez 90 milliárd euró bevonására készülnek az uniós költségvetés keretében. E megoldás részeként Magyarország, Szlovákia és Csehország elérte, hogy mentesítést nyerjen, így nem vesznek részt a közös hitel visszafizetésében.
Merz eredeti elképzelése az orosz állami vagyon felhasználásával biztosítandó források kiaknázására irányult, de a tárgyalások során, a különböző politikai nyomásgyakorlások miatt, elvesztette támogatóit is. Az FT jelzi, hogy a német kancellár befolyásának csökkenését az uniós politika sodrának változása is tetézi.
Az est folyamán, a csúcstalálkozó késői szakaszában a vezetők gyors kompromisszumnak indultak, amely a közös hitelfelvétel irányába mutatott, hogy elkerüljék a további vitákat és a vétók kialakulását. A kérdés, hogy az orosz állami vagyonnal való jövőbeli foglalkozás esélye kicsi marad a jelenlegi politikai helyzetben.
Az Európai Unió hitelfelvétele kifejezetten gyorsan végrehajtható megoldásnak tűnik, amely mintegy mentesíti a kínált eljárások alól az érintett nemzeteket, miközben az EU közös hátterét nem érinti. Mindez Merz számára politikai kudarcnak minősül a csúcstalálkozón, amelynek során egyértelművé vált, hogy a felvetett javaslatok tarthatatlanok voltak.
A közép-európai államok szerepe a döntésben
Emellett érdekes megfigyelni, hogy a közép-európai országok, mint Magyarország, Szlovákia és Csehország, nem csupán a javasolt megoldás elutasítása mellett álltak ki, hanem azt is elérték, hogy a kölcsönvételnél ne vállaljanak kötelezettséget a hitel visszafizetésére. Ez a lépés lehetővé tette az uniós vezetők számára, hogy M konektáljanak a stabilitás érdekében, elkerülve a belső ellentmondások felerősödését.
A Financial Times figyelmeztet, hogy a téma nem zárult le végleg, de a jelenlegi politikai dinamikák alapján nem várható, hogy a jövőben előtérbe kerüljön. Az uniós döntéshozók most egyértelműen a közös hitelezésre összpontosítanak, mint az egyedüli gyors és kivitelezhető alternatíva, ami hosszabb távon kérdéseket vet fel a tagállamok közötti szolidaritással kapcsolatban.
Alphabet részletei azt is jelzik, hogy az uniós integráció és a szolidaritás szempontjából a kérdéskör kiterjeszthető a későbbiek során, megkérdőjelezve a jövőbeli támogatás lehetőségeit, ha a politikai helyzet nem változik meg radikálisan.
Forrás: magyarnemzet.hu/kulfold/2025/12/merz-terv-brusszel-vilagsajto
