Az Amnesty International jelentése: drámai méreteket öltöttek a kivégzések
A halálbüntetés intézményének globális alkalmazása 2024-ben olyan mértékű csúcsot ért el, amely az elmúlt évtized egyik legsötétebb statisztikája. Az Amnesty International szerint tavaly hivatalosan 1518 kivégzést hajtottak végre világszerte, ami 32 százalékos emelkedést jelent 2023-hoz képest. Ezek a számok azonban csak a kimutatások jéghegye, tekintettel arra, hogy Kína, Észak-Korea és Vietnám gyakorlatai megközelíthetetlenek az átláthatóságot követelők számára.
Irán, Irak, Szaúd-Arábia: a számok mögött álló vezetők
A halálbüntetés bősz alkalmazásában három ország játssza a főszerepet: Irán, Irak és Szaúd-Arábia. Irán egyedül 972 kivégzést hajtott végre 2024-ben, ezzel a világszintű számok több mint feléért felelős. Az áldozatok között 30 nő szerepelt, míg az esetek túlnyomó része kábítószerrel kapcsolatos ügyekhez köthető. Irakban a halálbüntetés szinte kizárólag a terrorvádak kapcsán nyert alkalmazást, míg Szaúd-Arábia 345 kivégzéssel – előző évhez képest csaknem megduplázva ezt a számot – ismét bebizonyította, hogy a szigor nem ismer határokat.
Más országok is felerősítették a végrehajtásokat
A globális trendek sora ezzel nem ér véget; Egyiptom, Szingapúr, Jemen és az Egyesült Államok is hozzájárult a kivégzési hullámhoz. Az USA-ban 25 kivégzést hajtottak végre, amely Joe Biden elnöki időszakának lezárását jelenti, Donald Trump elnöki visszatérése pedig további szigort ígér a halálbüntetéssel kapcsolatban.
A szégyenteljes világkép: országok, ahol ma is alkalmazzák a halálbüntetést
Mindezek ellenére 2024-ben csak 15 ország hajtott végre kivégzéseket – az Amnesty szerint ez rekordalacsonynak tekinthető. Az ENSZ-tagállamok több mint kétharmada támogatja a halálbüntetés felfüggesztését, míg 113 ország teljes mértékben eltörölte azt. Az Amnesty International főtitkára, Agnes Callamard elmondása szerint azonban azok az államok, amelyek még mindig fenntartják ezt az intézményt, „elszigetelt kisebbséggé” váltak a nemzetközi közösségben.
A halálbüntetés legitimitása: politikai fegyver és válasz a drogbűnözésre
A jelentés rávilágít, hogy azok az országok, ahol még ma is él ez a gyakorlat, sokszor politikai nyomásgyakorlásra használják. Különösen Irán és Szaúd-Arábia említhető itt, ahol a rendszer kritikáját elhallgattató eszközként működik a halálbüntetés. Mindezekkel párhuzamosan a kábítószerrel kapcsolatos bűnügyekre hivatkozva elrendelt kivégzések száma is drámaian emelkedett, noha semmiféle bizonyíték nem támasztja alá, hogy ez hatékony eszköz lenne a drogcsempészet visszaszorításában.
A világ a halálbüntetés ellen: lassú, de biztos elmozdulás
Minden sötét adat ellenére, a világ – legalábbis nagy része – hátat fordít ennek az évezredemlékeztető gyakorlatnak. Az emberi jogok védelme terén aktív szereplők tovább küzdenek a halálbüntetés teljes eltörléséért, miközben azok az országok, amelyek még mindig ennek fenntartásán fáradoznak, egyre inkább a globális közösség perifériájára sodródnak.
Forrás: magyarnemzet.hu/kulfold/2025/04/vilagszerte-csucs-kivegzesek-szama
