Jövő héten akár két köztársasági elnök is lehet Magyarországon
Az Alkotmánybíróság döntése komoly közjogi következményekkel járhat, ha helyt ad a Fidesz–KDNP által benyújtott indítványnak, amely az Alaptörvény 17. módosításának a köztársasági elnök megbízatásának megszüntetésére vonatkozó rendelkezést kívánja megsemmisíteni. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász szerint egy ilyen döntés legitimációs konfliktushoz vezethet, miközben az Alkotmánybíróság mozgástere elsősorban az eljárási szabályok vizsgálatára korlátozódik.
A jövő héten, az országgyűlés plenáris ülésén, akár új köztársasági elnököt is választhatnak, mivel a Tisza-frakció nemrég kezdeményezte a választásokat. Magyar Péter miniszterelnök arra törekszik, hogy augusztus 20-áig legyen új államfő, így sürgeti a döntéseket. Sulyok Tamás jelenlegi államfő megbízatása megszűnt, az Országgyűlés elnöke látja el az elnöki feladatokat addig, míg az új köztársasági elnök megválasztására sor kerül.
A köztársasági elnökválasztás körüli feszültségeket tovább fokozta, hogy Sulyok Tamás nemrégiben aláírta az alaptörvény-módosítást, amely megszünteti a saját mandátumát. A Fidesz kommunikációs igazgatója, Havasi Bertalan, az MTI-hez eljuttatott közleményében közölte, hogy a jövő keddi választás közjogilag érvénytelen lesz, és a poszton üresedés sem áll fenn.
Az indítványt az országgyűlési képviselők egynegyede, tehát a Fidesz és KDNP képviselői elegendő számú aláírást gyűjtöttek a benyújtására. A jogalkotás szakszerű vizsgálata azonban nem terjed ki a politikai tartalom érdemének megítélésére, a bíróság csupán a norma érvényessége felett rendelkezhet. A volt alkotmánybírók között sincs egyetértés abban a kérdésben, hogy a jogállamiság elvére való hivatkozással megsemmisíthető-e egy alaptörvény-módosítás.
Az új köztársasági elnök személye körüli próbálkozások továbbra is zajlanak, hiszen az Értékválasztók által korábban említett Polgár Judit, a sakknagymester, nem fogadta el a felkérést elnökjelöltként. Később a miniszterelnök több neves szakértővel folytatott tárgyalásokat, mint Romsics Ignác és Fülöp Botond, de a jelöltek végső listája még nem ismert.
Az államfői tisztség betöltésére vonatkozóan a köztársaságielnök-választás körüli döntési folyamat a Fidesz és a KDNP, valamint a politikai közvélemény feszültségeit is jelentősen befolyásolja, hiszen a Tisza Párt ezidáig nem jelentett be jelöltet. Az előttünk álló időszak izgalmas politikai fejleményeket ígér, amelyek kihatással lesznek Magyarország jövő politikájára.
