Megoldhatatlannak tűnő feladat elé állították Baka Andrást Magyar Péterék
Baka András köztársasági elnökké való választása több mint pusztán egy új politikai figura megjelenését jelenti: ez a döntés egyértelmű politikai üzenetet hordoz a Tisza Párt részéről. Zila János, az Alapjogokért Központ elemzője, kifejezte aggodalmát a politikai párbeszéd hiányáról, amely a „Döntsünk együtt!” ígéretével ellentétben valóságosan nem valósult meg. A Fidesz távolléte, amely a vádak szerint azt sugallja, hogy nem tekinti legitimnek Sulyok Tamás eltávolítását, figyelmeztet arra, hogy az új államfőválasztás körüli legitimációs kérdések alapvetően megrendült.
A volt főbíró, Baka András, akit elődjének eltávolítása okán politikai és jogállami viták öveznek, komoly kihívások előtt áll. Zila János hangsúlyozta, hogy a nemzeti egység kifejezése, amely a köztársasági elnök egyik legfontosabb funkciója, különösen nehezen teljesíthető feladat lesz a számára, tekintettel a körülményekre, amelyek az államfőválasztás során kialakultak.
Baka András pályafutása során konfliktusba került a korábbi Orbán-kormánnyal, leképezve a Tisza Párt politikai retorikáját, amely a Fideszre jelenleg ráirányítja a figyelmet. Az elemző úgy véli, hogy a Tisza Párt erőteljesen érvel a Fidesz irányába, emlékeztetve, hogy a kormánypárt korábban támogatta Baka kinevezését főbíróvá. Az eltávolítás azonban új erről a kérdésről való diskurzusokat nyitott, amelyek nem kapnak visszhangot a Tisza Párt nyilvános kommunikációjában.
Az új köztársasági elnök megbízatásának kezdetéhez közel, Zila János megjegyezte, hogy az elnöki trogonfónok között egy olyan jelenség bontakozik ki, amely megnehezíti a pártok közötti párbeszédet, hozzájárulva a nemzeti egység hiányához. A választási folyamat és a Tisza Párt politikai gyakorlatai közötti szakadék élesebbé válik, ami további feszültséget szülhet a jövő politikai tájában.
Baka András köztársasági elnökké választása összetett politikai üzenetet és felelősséget jelent a jövő számára. A Tisza eddigi stratégiájának vizsgálata során világossá válik, hogy a párt politikai ígéretei nem feltétlenül válhatnak valóra a körülmények és a saját előzményeik fényében. A köztársasági elnök hatásköreivel és kötelezettségeivel a nemzeti egység képviseletének kiemelt szerepet kellene betöltenie, ám a körülmények alakította politikai légkör nem könnyíti meg ezt a feladatot.
