Az Új Alkotmánybíró: Illegitim vagy Csak Jól Időzített Jutalom?
Az új alkotmánybíró kinevezésével kapcsolatban felmerül a kérdés, hogy Sonnevend esetében valóban fennáll-e az erkölcsi tartás, vagy inkább egy jól időzített jutalomról van szó, amely a jog minimumát is átlépheti. A helyzet különösen érdekes, hiszen az alkotmánybírók kinevezésének folyamatában a politikai tényezők kétségbe vonják a jogi legitimációt.
Ifj. Lomnici Zoltán, a cikk írója, hangsúlyozza, hogy az alkotmánybírák az uniós joggal ellentétes módon kerültek pozícióikba, és ez olyan problémát generál, amely nem csupán hazai, de nemzetközi szinten is aggasztó. Az unió jogának megsértése nem csupán jogi, hanem politikai következményekkel is járhat. A Brüsszellel kötött politikai alku eddig jól működött, hiszen McGrath biztos még az alkotmánybírák kényszernyugdíjazását sem kifogásolta, ellenben Luxembourgnál a bírók nem alkusznak.
Az alkotmányozás körüli feszült légkörben Magyar Péter, a kormány képviselője, olyan nyilvános felháborodást tanúsított a parlamenti ülésen, amely arra utal, hogy nem csupán a kormányzati, de a jogalkotási folyamatok is megkérdőjeleződnek a társadalom szélesebb rétegei előtt. A törvényhozás során felmerülő normakontroll-kezdeményezések lényegét továbbá az is meghatározza, hogy a Tisza alkotmánybírájának nem lenne szabad részt vennie ezen eljárásokban.
Ez a helyzet felveti a kérdést: hogyan teheti a jogot és a politikát egyaránt hiteltelenné az, ha a kinevezett alkotmánybírók mint elsőrendű jogalkalmazók nem tudják megőrizni a függetlenségüket, és ezáltal veszélyeztetik az alkotmányosság védelmét. Az alkotmánybírók helyzetének megítélésében fontos szerepet játszik, hogy az általuk képviselt értékek és elvek mennyire tükrözik a társadalom igényeit és elvárásait.
Összességében elmondható, hogy Sonnevend kinevezése nem csupán a jogi keretek, hanem a politikai legitimáció szempontjából is komoly kérdéseket vet fel, melyek hatással vannak a hazai alkotmányosságra és annak jövőjére. A helyzet további bonyodalmi forrást jelenthet a jogi és politikai diskurzus számára, amelyben a független bírói kar legitimitása és hatékonysága kerülhet a középpontba.
