Ötven Napra Volt Elég a Türelem
A politikai feszültségek és a jogállami normák figyelmen kívül hagyása súlyos következményekkel járhat Magyarország számára. Az ország polgárai között egyre mélyülő ellentétek és a közigazgatás által támogatott agresszív retorika csak tovább rombolja a közélet szövetét. A kormányváltás óta tapasztalható fokozódó megosztottság nem csupán politikai, de társadalmi szinten is látható, ami aggasztó jele a jövőbeni stabilitásnak.
Gajdics Ottó írásában felveti, hogy játékszabályok és korlátok nélkül a kétharmados többség egyszerre filozófiai és gyakorlati problémákat idéz elő. A demokrácia valódi ereje abban rejlik, hogy léteznek fékek és ellensúlyok, amelyek biztosítják a kormányzat felelősségét. Tragikus látni ezen alapelvek aláásását, főként, amikor a kormányzat a társadalmi felelősségvállalás helyett a végtelen hatalomra törekszik.
Fodor Gábor a Tisza kormányzási stílusának kritikáját is megfogalmazza, figyelmeztetve arra, hogy a jogállami normák semmibevétele nem jogosíthat fel a demokrácia alapvető elveinek megszegésére. Az ellenségeskedés kultúrája, amelyet a kormányzat és szövetségesei táplálnak, nemcsak a felesleges harcokhoz vezet, hanem lassan a politikai erőszak eszközeivel is operálhat a jövőben.
Csalódást okozó, hogy mindeközben a kormány nem az ország gazdasági és társadalmi kihívásaira összpontosít, hanem a hatalmát fenyegető intézmények, mint a köztársasági elnök vagy az Alkotmánybíróság ellen harcol. Tanács Zoltán megjegyzése, miszerint a demokrácia nem jelent korlátlan hatalmat, fontos emlékeztető arra, hogy a kormányzatnak saját magát is alá kell rendelnie a jogi keretrendszernek.
Végezetül Schiffer András véleménye is figyelemre méltó, aki megkérdőjelezi a kormányzat és a NER intézkedéseinek jogállami mivoltát. Az országos politikai döntéseket befolyásoló törvények, mint például a képviselők választási korlátozásai, a demokratikus folyamatok destabilizálását eredményezik, ugyanakkor alkalmat adnak a politikai elit felszámolására. E kormányzati törekvések végső célja nem a jogállamiság helyreállítása, hanem azoknak a maradványoknak a megszüntetése, amelyek még megvédhetik a demokratikus intézményeket.
Országunk jövője szempontjából elengedhetetlen, hogy mindenki, aki a jogállamiság, a demokrácia és a társadalmi igazságosság mellett áll, hangot adjon véleményének. Különösen figyelembe kell venni, hogy ez a harc közös ügy, amelyben nemcsak politikai irányultságunk a döntő, hanem a jövőnkért való felelősségérzet is.
