Politikai válság Magyarországon: Sulyok Tamás alkotmánybíró elmozdítása
2026. július 19-én a magyar politikai színtéren jelentős esemény zajlott, amely alapjaiban rengetheti meg a jogállamiságot és a demokratikus intézményrendszert. Ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász kijelentése szerint Sulyok Tamás, a köztársasági elnök alkotmányutódlási kötelezettségeinek felelősen eleget tevő alkotmánybíró, kényszer és fenyegetés hatására írta alá az alaptörvény módosítását, ami közjogi erőszaknak minősülhet.
Lomnici szavai szerint ez a lépés súlyosan sérti az Európai Unió Bírósága által kidolgozott jogállamisági gyakorlatot, hiszen a politikai többség nem avatkozhat bele önkényesen az igazságszolgáltatás és az alkotmányos intézmények függetlenségébe. Az EUB világosan megfogalmazta, hogy a jogállamiság, a hatalommegosztás és a bírói függetlenség alapelveit nem lehet figyelmen kívül hagyni.
A mostani alkotmánymódosítás, amely Sulyok aláírásával életbe lépett, éppen ezeknek az elveknek a gyengítését célozta meg. Lomnici hangsúlyozta, hogy az Európai Uniónak reagálnia kell erre a lépésre, Ursula von der Leyen bizottsági elnöknek és Michael McGrath, a jogállamisági biztosnak aktiválnia kell a rendelkezésre álló mechanizmusokat, mint például a jogállamisági feltételrendszert, a hetes cikkely szerinti eljárást és a források befagyasztását.
Sulyok Tamás aláírása nem zárta le az ügyet, ellenkezőleg, tovább fokozta a válságot. Az alkotmányjogász kifejtette, hogy egy ilyen kényszerhelyzet nem teremthet legitim új rendet, és hogy a köztársasági elnöki intézmény legitimitása állandóan meginghat a jövőben.
Az események reakciókat váltottak ki a politikai élet különböző szereplői között. Orbán Viktor miniszterelnök figyelmeztetett, hogy az önkény már nem csupán fenyegetés, hanem valóság, míg Magyar Péter, a Tisza Párt vezetője bejelentette, hogy harminc napon belül új köztársasági elnököt választanak az Országgyűlésben.
Elemzők arról beszélnek, hogy a Tisza Párt legesélyesebb jelöltjei közöttí szerepel Rost Andrea, Bujdosó Andrea és Gajdos László, akik potenciálisan felvehetik a harcot a köztársasági elnöki posztért. Nehéz kérdés, hogy ki tudja majd hitelesen képviselni Magyarországot a jövőben, mivel az alaptörvény módosítása már most is komoly legitimitási problémákat vet fel.
A helyzet arra is rámutat, hogy nem csupán Magyarország demokráciája áll kockán, hanem az uniós források sorsa is, mivel a jogállamisági mechanizmus alapján visszatartási intézkedések léphetnek érvénybe, ha a demokrácia alapelveit sértő lépések folytatódnak.
Az események készültséget és komoly figyelmet követelnek mind a hazai, mind a nemzetközi közvélemény részéről, hiszen a következő hetek és hónapok vízválasztóak lehetnek a magyar politikai táj és jogállamiság jövője szempontjából.
