Nem félnek a mesterséges intelligenciától a magyar munkavállalók
A mesterséges intelligencia (MI) elterjedésének hatásain élénken vitatkoznak a közvéleményben, különösen a munkaerőpiacon. Egy friss kutatás alapján a megkérdezett magyar munkavállalók többsége nem érzi úgy, hogy munkahelye veszélyben lenne a technológia fejlődése miatt. A válaszadók közül csupán a 40%-uk mondta, hogy a mesterséges intelligencia elterjedése képes volna fenyegetni munkahelyüket.
Az életkor és a munkakör típusa alapján érdekes eltérések figyelhetők meg. Az 50 év feletti munkavállalók, különösen a fizikai munkát végzők, aggodalmak nélkül tekintenek a jövőbe; míg a fiatalabb munkavállalók, akik szellemi foglalkozást végeznek, aggodalmasabban látják a helyzetet, mivel 44%-uk érez fenyegetettséget a munkakörüket illetően.
Az MI használatának jellemzői a munkahelyeken
Ami az MI használati szokásokat illeti, a magyar munkavállalók körében a leggyakoribb a „Google-pótló” funkcióként való értelmezés. A kutatásból kiderült, hogy a válaszadók 42%-a valamilyen formában használja az MI-t a munkahelyi feladataikhoz, de mindössze 14%-uk teszi ezt napi rendszerességgel. A legnagyobb arányban a 16–29 éves korosztályba tartozók alkalmazzák a mesterséges intelligenciát, 65%-uk számol be erről, míg az 50 év felettiek körében ez az arány mindössze 30% körüli.
Felismerés és attitűd a munkát segítő technológia iránt
A kutatás további megállapítása szerint a szellemi munkát végzők 44%-a véli úgy, hogy munkakörük megszűnésének kockázata nagyobb, mint azok körében, akik fizikai állományban dolgoznak, ahol ez az arány mindössze 32%. Az állami szektor dolgozói a legbiztonságosabb helyzetben érzik magukat, csupán 16%-uk aggódik munkájuk elvesztése miatt.
Mesterséges intelligencia és hatékonyság
Az MI-vel kapcsolatos attitűdök vegyes képet mutatnak a magyar munkavállalók körében: csupán 17%-uk hiszi, hogy az MI jelentős hatékonyságnövekedést hozna. A domináló vélemények a „kis mértékben” és „közepes mértékben” hatékony megoldásokról szólnak. Az MI legfőbb céljául az információgyűjtés szolgál, mellyel a válaszadók fele él, míg a szöveges anyagok előállítása a második legelterjedtebb felhasználási terület, 36%-os részesedéssel.
Összességében a kutatás rávilágít, hogy a magyar munkavállalók többsége, különösen a fiatalabb generáció és a szellemi munkát végzők, nyitottak a mesterséges intelligencia használatára, ugyanakkor a jövőbeli munkahelyi helyzetüket illetően vegyes érzéseket táplálnak. A valós idejű alkalmazására és a hatékonyság növelésére tett kísérletek azonban továbbra is figyelmet érdemelnek.
