A Z generáció sajátos szocializmusa

által F Laszlo

A Z Generáció Különleges Szocializmusa

A TikTok-korszak szocializmusa egyfajta közvetlen, magánjellegű nézeteket tükröz. A fiatalok körében terjedő elképzelések az infláció mérséklésére árellenőrzések bevezetését, a gazdagokra kivetett vagyonadót és államosításokat sürgetnek. Kiss Károly cikkében a fiatalok véleményeinek és az új gazdasági elgondolásoknak a hátterét vizsgálja.

Az infláció növekedése nyomán a Z generáció tagjai igyekeznek megoldásokat keresni. Az árak emelkedésére reagálva sokan a kiskereskedelem árkontrolljának bevezetését sürgetik. Ugyanakkor a bérleti díjak drágulása miatt is szabályozást keresnek, javasolván egyfajta limitálást. Ha a költségvetés bevételei alacsonyak, úgy a gazdagabb réteget célozzák meg magasabb adókkal. Emellett teret nyer a tömegközlekedés ingyenessé tételének gondolata, valamint a bőkezű gyermekgondozási segélyek ígérete is.

Ezek a megoldások nem újkeletűek, hiszen az első világháborút lezáró békeszerződések után is sokan várták, hogy a békét megélő generáció, nem ismerve a háborúk borzalmait, könnyedén hadba vihető. A múlt gazdasági hibái valószínűleg nem csupán a fiatalok tudatában élnek, hanem a későbbi generációk között is újra felbukkanhatnak. Az új szocialista elképzelésekben inkább a szociális egyenlőség melletti gyakorlati intézkedések preferálása figyelhető meg, nem egy ideológiai fordulat.

A közgazdász Kiss Károly hangsúlyozza, hogy a fiatal felnőttek között már megfigyelhető egy csökkenő tendencia a kapitalizmus támogatottságában. Míg az Egyesült Államokban a huszonévesek körében a kapitalizmusra vonatkozó támogatás 2020-ban még 45 százalék volt, 2025-re ez mindössze 38 százalékra csökkent. Ugyanakkor a szocialista ideológiának is jelentős mértékű visszaesést mutatnak a számok, hiszen az 2020-ban 30 százalékról 2025-re 21 százalékra csökkent. Ez a tendencia a Z generáció sajátos megoldások keresését is tükrözi, ahol nem a klasszikus szocializmus felé nyitnak, hanem az egyenlőségre törekvő intézkedésekkel válaszolnak a társadalmi kihívásokra.

Az új generáció tehát nem csupán passzív szemlélője a politikai és gazdasági változásoknak, hanem aktív formálója kíván lenni a jövő gazdasági struktúrájának.

Ezt is kedvelheted