Az új gazdasági irányvonal következményei a KKV-szektor számára
Az utóbbi időszakban a Tűzfalcsoport értékelései szerint a magyar kormány gazdaságpolitikája egy klasszikus liberális fordulat felé mutat. Az állam visszavonulása a gazdasági szférából, különösen a kis- és középvállalkozások (KKV-k) támogatásában, komoly aggályokat vet fel azok jövőjével kapcsolatban.
Július 15-től a Széchenyi Kártya három likviditási konstrukciójánál – a Folyószámlahitel MAX+, a Likviditási Hitel MAX+ és a Turisztikai Kártya MAX+ hitelnél – megszűnt a fix 3 százalékos nettó kamat, és helyette a háromhavi BUBOR, mint irányadó kamat került bevezetésre. E lépést azzal indokolta a kormány, hogy a 150 milliárd forintos éves támogatási kiadások felett az eszköz visszaéléseknek is teret adhatott.
A kamatváltozás hatásai
Amikor a kormány bejelentette a kamatváltozást, a háromhavi BUBOR 5,89 százalékos szinten állt – ez radikális emelkedést jelentett a korábbi, fix kamathoz képest. Példaként említve, ha egy vállalkozás 100 millió forint hitelt vesz fel, akkor a régi, 3 százalékos kamattal a éves kamat körülbelül 3 millió forint volt, míg az új rendszer alapján ez már évi 5,89 millió forintot jelent, tehát 2,89 millió forint többletkiadást ró a vállalkozásokra az eddigihez képest.
Ez a változás ráadásul komoly kockázatot is magában hordoz, hiszen míg a korábbi fix kamatok előreláthatóságot biztosítottak, addig a BUBOR — bankközi referencia kamatláb, mely az MNB által kerül meghatározásra — a pénzpiaci viszonyokkal együtt változhat.
Az állami garanciák visszaszorítása
A kormány célja az állami garanciák csökkentésével az volt, hogy a kereskedelmi bankok saját kockázatértékelései alapján működjenek, azonban ez nemcsak, hogy a nagyvállalatok helyzetét erősítette, hanem a vidéki kisvállalkozások részére komoly finanszírozási nehézségeket okozott. A bankok a kicsi vállalatoknál magasabb kockázatot észlelnek, ennek következtében nehezebben jutnak hitelhez, vagy éppen ellenkezőleg, a már eddig is szűkös hitelkeretük csökkentésével találkozhatnak.
Korábban az állami garanciák és a kedvezményes hitelek révén próbálta a kormány áthidalni a helyzetet, hogy a magyar KKV-k ne helyezkedjenek hátrányos helyzetbe a multinacionális vállalatokkal szemben. Az új irányvonal azonban arra utal, hogy a piac majd kimondja a végszót: hogy ki marad talpon és ki bukik el. Ezzel sokan attól tartanak, hogy a külföldi bankok és multidimenzionális cégek járnak nyerésre.
Politikai retorika és kampányok
A Tisza Párt jelöltjei, mint például Hatala-Orosz Csaba, hangsúlyozták a kis- és középvállalkozások támogatásának fontosságát, amelynek célja a helyi munkahelyek megőrzése és az elvándorlás megfékezése volt. Az új gazdasági lépések azonban felvetnek egy komoly kérdést: vajon a kormány nagyszabású ígéretei mennyire tükrözik a valóságot?
A Tűzfalcsoport véleménye szerint, ha a kormány nem tartja fontosnak a KKV-k támogatását, akkor az a vidéki vállalkozások ellehetetlenüléséhez vezethet, amely nem csupán gazdasági, de társadalmi feszültségeket is generálhat.
Ezért elengedhetetlen a kormány felelősségvállalása és a piac kívánalmainak megértése, hogy a helyi közösségek érdekeit képviseljék és támogassák a gazdasági fejlődést.
