Megosztó az árrés-szabályozás, de a tények magukért beszélnek
A kormány 2025 tavaszán vezette be az élelmiszerekre vonatkozó árrésszabályozást, amely a korábbi inflációs emelkedés kezelését célozta meg. A hivatalos statisztikák azt mutatják, hogy az intézkedés kifejezetten jótékony hatással volt az infláció alakulására, legalábbis a számok ezt támasztják alá. Azonban az elemzők véleménye megoszlik, hiszen míg a beavatkozás az inflációs nyomás mérséklésére irányult, a hirtelen kivezetése drágulást és növekvő inflációt okozhat.
Hőnyi Gyula, a Magyar Nemzet elemzője úgy véli, hogy a kormány intézkedései révén az élelmiszerárak emelkedési üteme 2025 tavaszára csökkent, hiszen márciusban a 7% éves emelkedés, áprilisra 5,4%-ra lassult. E két hónap egybeesett az árrésszabályozás bevezetésével, ami megerősítette a kormányzati érvet, miszerint az árrésstop célja a kiskereskedelmi láncok árrésének korlátozásával az alapvető élelmiszerek árának gyors és látványos mérséklése volt.
Rövid távú megoldás, tartós hatás nélkül
Bár az intézkedés egy rövid távú megoldást jelentett, a kedvező trend nem bizonyult tartósnak. Májusban ismét emelkedni kezdett az élelmiszer-infláció, és júniusra a havi adatok ezt támasztották alá. Az árrésstop bevezetését követően egy egyszeri árcsökkenés volt tapasztalható, melyet követően az árak növekedésnek indultak, ami arra utal, hogy az intézkedés csak átmenetileg tudta fékezni a drágulást.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerint az érintett termékek átlagosan 20-24%-kal csökkentek, azonban ezek az adatok nem a teljes élelmiszerkosárra vonatkoznak, így nem tükrözik a valós inflációs helyzetet. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elemzései szerint az árintézkedések összességében körülbelül 0,8 százalékponttal mérséklik az éves átlaginflációt, amelyből körülbelül 0,5 százalékpont az élelmiszer-árréskorlátozáshoz köthető.
Inflációs hatások és jövőbeli kilátások
Az állam folyamatosan figyelemmel kíséri az élelmiszerárak alakulását, ami a költség-, importár- és beszállítói tényezők hatásaitól is függ. Mivel az inflációs nyomás forrásai sokrétűek, a kormányzati intézkedések önmagukban nem jelentenek tartós megoldást a problémákra. Az elemzések szerint a jövőben is szükség lehet további piaci beavatkozásokra, hogy a fogyasztói árak kontrollálható szinten maradhassanak.
A tapasztalatok alapján összefoglalható, hogy az árrés-szabályozás rövid távon lassította az élelmiszerárak emelkedését és statisztikailag kimutatható inflációfékező hatást gyakorolt. Ugyanakkor a jegybank és az elemzők egyöntetűen figyelmeztetnek arra, hogy a jövőbeni inflációs kilátások korántsem optimisták, és a költségek alakulása továbbra is meghatározó szerepet játszik a gazdaságban.
Forrás: magyarnemzet.hu/gazdasag/2025/12/arrasszabalyozas-inflacio
