Tízmilliós utasforgalommal számolnak: indulhat a budapesti repülőtéri gyorsvasút
Fontos mérföldkőhöz érkezett a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér kötöttpályás közlekedésének fejlesztése. A legfrissebb információk szerint az unió oldalán megjelent a reptéri vasút megvalósítására vonatkozó koncessziós kiírás. A kormány tavaly október végén jelentette be, hogy a repülőtéri gyorsvasút vonalát mintegy egymilliárd eurós, vagyis körülbelül négyszázmilliárd forintos beruházással, koncessziós formában építik meg, amely évi akár tízmillió utas számára biztosíthatja az utazási lehetőséget.
A fejlesztés célja, hogy a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér jelentős szereplővé váljon a közép-európai közlekedési és logisztikai hálózatban. A tavalyi évet követően, amikor a Budapest Airport éves utasforgalma meghaladta a 19,5 millió főt, az előzetes tanulmányok alapján az utasok 40-50 százaléka használhatja majd az új vasúti kapcsolatot.
Megvalósítási ütemezés és kockázatok
A kivitelezés részleteit Lóga Máté, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára ismertette. Az ütemezés szerint:
- a Kőbánya-Kispest és a Budapest Airport közötti szakasz 2030–2031-re készülhet el, amikor már körülbelül 15 percenként indulhatnak vonatok;
- a Monor felé vezető szakasz 2033–2034-re valósulhat meg, ekkor hatpercenként érkezhetnek szerelvények a repülőtérre;
- lehetőség nyílik a két szakasz párhuzamos kivitelezésére is, aminek köszönhetően a projekt korábbi befejezése várható.
A repülőtéri gyorsvasút építése a terminálok közvetlen közelében, a jelenlegi Holiday parkoló alatt zajlik. A tervezett munkálatok során mintegy 160 parkolóhelyet kell áthelyezni, de a munkálatokat a repülőtér zavartalan működése mellett fogják végezni.
Konstrukciós és finanszírozási modellek
A fejlesztés során a kockázatokat egy koncessziós társaság viselné, a kormány pedig nem fizetne rendelkezésre állási díjat. Ezzel szemben a társaság koncessziós díjat fizetne az államnak, a projektben pénzügyi befektetőként 20 százalékos részesedéssel venne részt. A finanszírozás hazai és nemzetközi befektetők bevonásával valósulna meg.
A koncessziós szerződés időtartama 35 év lenne, ezt követően az infrastruktúra a magyar állam tulajdonába kerülne. Az államtitkár elmondása szerint a projekt bevételi modellje két fő pillérre épülne: a pályahasználati díjra, amelyet a vasúttársaságok fizetnének, valamint az utasok számára megállapított perondíjra.
Vasúti kapacitások biztosítása
A tervezett mintegy 27 kilométer hosszú vasúti kapcsolat Kőbánya-Kispest és Monor között futna. A MÁV biztosíthatja a szükséges kapacitásokat a megnövekvő utasforgalom kiszolgálásához, a menetrendi tervezés és a vasúti szerelvények biztosítása a társaság feladata lenne.
A koncessziós kiírás már közzétételre került, a részvételi szakasz február 6-ig tart, ezt követően indul az ajánlati szakasz három hazai vagy nemzetközi résztvevővel. A kormányzati intézkedések alapján a projekt végrehajtása jelentős előnyöket kínálhat a jövőbeli közlekedési lehetőségek szempontjából.
Forrás: magyarnemzet.hu/gazdasag/2026/01/repuloteri-gyorsvasut-evi-tizmillio-utas
