Juhász Imre aggodalma a Benes-dekrétumok védelméről
Juhász Imre, az alapvető jogok biztosa, nyílt levelet intézett több nemzetközi vezetőhöz, köztük Christophe Kamphoz, az EBESZ nemzetiségi kisebbségekkel foglalkozó főbiztosához és Maria Telaliánhoz, az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának igazgatójához. Az ombudsman konkrét intézkedésekre szólít fel, amelyek célja a Benes-dekrétumokkal kapcsolatos büntető törvénykönyvi hatályon kívül helyezése. Az új törvénymódosítást, amely büntetendővé teszi a 1945-ben, Edvard Benes csehszlovák elnök által megszövegezett rendelkezések megkérdőjelezését, Juhász szerint súlyos jogállami problémákat vet fel.
A szlovák kormány által az 1945. augusztus 2-án kiadott 33. dekrétum legnagyobb hatása a szlovákiai magyarokra volt. Ez a jogszabály lehetővé tette számukra állampolgárságuk, állásuk és nyugdíjuk elvonását, földjeik elkobzását, valamint a magyar nyelv használatának betiltását a közéletben. A törvénymódosítás december 27-én lépett hatályba, azonnali tiltakozást váltva ki a magyar kisebbség és politikai szereplők részéről.
Az új törvény alapján bűncselekménynek minősül a Benes-dekrétumok jogszerűségének megkérdőjelezése, és a büntetés akár hat hónap börtön is lehet. Juhász Imre rávilágít, hogy ez a döntés ellentétes több nemzetközi jogi dokumentummal, így az Emberi Jogok Európai Egyezményének 10. cikkével, amely garantálja a véleménynyilvánítás szabadságát, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet Helsinkiben elfogadott alapelvével, amely a nemzetiségek jogegyenlőségét hirdeti.
Az ombudsman szerint a törvénymódosítás nem csupán a felvidéki magyarságra van hatással; eljárás indítása akár Magyarországon élő magyar állampolgárok ellen is lehetséges lehet, ha például internetes véleménynyilvánítás történik. Juhász Imre hangsúlyozza, hogy a Benes-dekrétumok bírálatának büntetése már önmagában is „dermesztő hatást” gyakorolhat a jogorvoslatot kereső betegek számára, akik félnek a büntetőeljárástól.
Az alapprobléma megoldásához a Benes-dekrétumok hatályon kívül helyezésére lenne szükség. Juhász kifejtette, hogy a jogfosztó intézkedésekkel kapcsolatos kérdések demokratikus keretek között rendeződhetnének, a jogvédelem biztosítva lenne az egyetemes emberi jogok keretein belül.
A szlovák közigazgatás döntései az uniós joggal való ellentmondásban állnak, mivel Szlovákia uniós alapértékeként ismeri el az emberi méltóság tiszteletben tartását, valamint a jogállamiságot.
Az aggasztó törvénymódosítás tehát számos jogi és etikai kérdést vet fel, amellyel a nemzetközi közösségnek komolyan foglalkoznia kell a jövőben.
